top of page
Search
  • Dóra Kinsella

A célcsoportról, avagy kinek és hogy akarjunk lakást eladni?


Aki valaha tanult a home stagingről vagy beszélgetett velem (vagy bármelyik más kollegával) a témáról, biztosan tudja, hogy a home staging az ingatlanok tudatos! felkészítése eladásra vagy kiadásra.

A munkát minden esetben egy alapos piacelemzés előzi meg, ebből derül ki, hogy mit érdemes megcsinálni az ingatlanban, illetve, hogy hogyan? A versenytársakat elemezve kapunk válaszokat olyan kérdésekre, hogy adott piacon mik a vevői elvárások, milyen minőségben kell esetleg egy felújítást elvégezni (és itt nem a munka, hanem a kiválasztott anyagok minőségére gondolok), szükség van-e plusz egy szobára vagy egy második fürdőszobára?

A tervezésnél ugyancsak nagyon fontos a célcsoport minél fontosabb meghatározása. De mi is az a célcsoport és miért beszélünk róla ennyit?

A célcsoport egy, a marketingben használt kifejezés: a vevők egy olyan előre meghatározott csoportja, akik a legnagyobb valószínűséggel fogják megvásárolni a termékünket/szolgáltatásunkat. Ahhoz, hogy a leghatékonyabban tudjuk megszólítani őket, tudnunk kell, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkeznek és milyen igényeik vannak.

Ha ezt áthelyezzük az ingatlanpiacra, ahol a lakás/ház a termék, a sikeres értékesítéshez meg kell vizsgálnunk, hogy kik a mi potenciális vevőink, nekik milyen igényeik vannak és azokat a legnagyobb mértékben ki kell elégíteni.

Egy több szobás lakás célcsoportja lehet egy több gyerekes család, nekik valószínűleg a több fürdőszoba, a fürdőkád és a nagy konyha lesznek a fontosak. Kisebb, 1-2 szobás lakásokat általában fiatalok vásárolnak első lakásként, nekik döntő lehet, hogy mennyire jó a térkihasználás, hogy van-e dolgozószoba vagy dolgozósarok, hiszen sokan home officeolnak. Felsőkategóriás ingatlanokat jellemzően magas pozícióban lévő emberek vesznek, vagy bérelnek, nekik mindenképp fontos, hogy minden prémium minőségű legyen, legyen panoráma, nagy terasz és minél több extra (pl riasztó, jakuzzi, szauna). A sort folytathatnánk sokáig. Természetesen egy lakásnak több célcsoportja is lehet (és általában van is), nekünk az a dolgunk, hogy a legnagyobb célcsoportot célozzuk meg, hogy minél nagyobb legyen a potenciális vevőink száma. Minél pontosabban tudjuk meghatározni a célcsoportunk szokásait, életvitelét, annál jobban tudjuk kiszolgálni az igényeit.

Ha a termékünk elkészült, a csomagoláskor, azaz a dekorálás, vagyis styling során is figyelembe kell vennünk a célcsoportunkat: a neutrális alapszínek mellé fiataloknak bátran használhatunk erősebb, karakteresebb színeket, férfiaknak sötétebb árnyalatokat, az idősebb korosztálynak visszafogottabb színeket, és így tovább.


A fentiek bemutatására hozok egy konkrét példát is.

Két lakásunk volt Budapest 7. kerületében, ugyanabban a házban, ugyanazon az emeleten, egymás mellett. Az egyik egy belső udvarra néző, 32 nm-es, galériás, konvektoros garzonlakás, a másik pedig egy utcai, 100 nm-es, 2+fél szobás, dupla komfortos, cirkós nagypolgári lakás.

Hiába az azonos lokáció, a két lakásnak teljesen más a célcsoportja. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy én is két teljesen különböző élethelyzetben vásároltam őket. A kis lakást 25 évesen, egyedülállóként vettem, ez volt az első lakásom, a másodikat pedig már a férjemmel, gyerekvállalás előtt, miután kinőttük a 32 nm-t. Ugyanígy, a második lakásból már két gyerkőccel költöztünk tovább (és úton volt a harmadik), mert már nem volt számunkra megfelelő a lakás, nem mi voltunk a célcsoportja, mi ekkor már egy másik típusú ingatlan célcsoportjába tartoztunk.

Úgy adódott, hogy egy éven belül mindkét lakást felkészítettem eladásra, mindkét esetben klasszikus home staginget alkalmaztam, hasonló változtatásokat vittünk végbe (festés, parketta csiszolás, padlószegély csere), mégis, két teljesen más termék került piacra.

A nagy lakásnak az utca fronton egy igazi nagypolgári milliője volt: a nagy terek, a hatalmas ablakok, a beáramló fény, a nagy konyha-étkező mind-mind egy visszafogott eleganciát kívántak. Itt finom, pasztel színeket, arany kiegészítőket és klasszikusabb bútordarabokat használtam. Ezzel szemben, a kis galériás lakást fiataloknak rendeztem be: itt is letisztult a tér, de a bútorok egyszerűbbek (és olcsóbbak), fiatalosabbak, a színek pedig élénkebbek lettek, megjelent például a sárga.

Nézzétek meg a képeket ilyen szemmel, szerintem jól tükrözik a két különböző célcsoportot.

A nagyobb, utcai lakás képeit itt találjátok: https://www.kinselladorahs.hu/p%C3%A9terfy-vol-1

A kislakás képei pedig ezen az oldalon vannak: https://www.kinselladorahs.hu/p%C3%A9terfy-vol-2

Mindkét lakást Csondor Ági fotózta

 


78 views

Recent Posts

See All
bottom of page